Itt ülök egy 4­*-os motelszobában, Narrakone-ban. Még szebb és kényelmesebb, mint amiben 2 hete voltam a Field Days keretein belül, pedig azt hittem, nem igen fogok többször megszállni hasonlóan szép és drága helyen. A szobának csak 1 szépséghibája van: nincs belül vakolat / tapéta. A legtöbb ausztrál házból kispórolják ezeket, és én nem értem, hogy tetszhet nekik a vörös tégla színes fal helyett. Nincs internet, de nem gond, az írásomat Wordből majd átmásolom :)

Úti célunk tehát a N.-ton volt, ami Perthtől délre, kb. 160 km-re fekszik. Nevezhetjük a 2 napos kirándulást a tanulmányutam következő állomásának: azért jöttem ide egy kolleganőmmel, hogy megnézzük, hogy történik a teherautó gabonával való megtöltése. Sajnos első napunk kárba veszett, mert esett az eső és esőben nem dolgoznak a silóknál, elázik a gabona. Mondjuk a kedd nem volt teljes nap, csak délután 3-ra értünk ide. Remélem holnap jobb idő lesz.

(eljött a holnap :))

Szerdán egész nap szépen sütött a nap, bár elég erősen fújt a szél. Nagyon izgalmas és mozgalmas nap volt! A kamiontöltés tulajdonképpen ugyan olyan, mint a hajótöltés. Egy hosszú csőből folyik a gabona. Az érdekesség csak az, hogy a silókból hogy kerül a csőbe a gabona. Itt jövünk mi a képbe: megtanítottak minket bobcatet és traktort vezetni! :) Ezek kosarával hordják A-ból B-be a gabonát. Annyira élveztem!!! Amúgy ezeknek a monstrumoknak a vezetése csak annyiban hasonlít az autóéhoz, hogy a kezeket is és a lábakat is használni kell. A bobcatnél van két kar jobb és bal oldalon. Ha ezeket előre tolom, akkor előre haladok, ha visszahúzom, akkor hátrafelé. A lábakkal pedig a kosarat lehet emelni spiccel, visszaengedni saroknyomással, másik lábbal a kosarat lehet forgatni. Olyan izgi volt, sokat nevettünk, mert mindig ellenkező lábat nyomtunk, de 2 óra múlva már profin kezeltük a gépet! A kamionokat töltés előtt és után le kell mérni, így tudják pontosan elszállítani a megrendelt tonnányi mennyiséget. Sajnáltam, hogy csak 1 napot tudtunk itt tölteni, mert jobb volt, mint az irodában :) de pár hét múlva megint megyek silókat nézni!

Picit félek az itteni madaraktól. Rengeteg varjú van, fúú, ezek idegesítően károknak, meg van még egy fajta fekete-fehér madár, ami egy agresszív állat! Este elmentem kicsit sétálni, ez a madár meg egyszer csak fölém szállt és el akarta lopni a hajpántomat! Mint amikor a N.ajánlat c. filmben a bagoly elvitte a kiskutyát… Szerencsére időben lehúztam a fejemet és elfutottam :D

Ma délelőtt jöttünk vissza az irodába és végig én vezettem! Elég fura volt az elején, olyan, mintha mindig előznék, de belejöttem természetesen ebbe is.