Jáááj, hát már megint fél tíz! Nektek elég a nap huszonnégy órája? Amióta kint van B., picit máshogy alakulnak az esték. A. most se zavar sok vizet, ő tartja magát a fél 9-es pizsamába bújáshoz, de az én ritmusom kicsit felborult. Munka után általában elmegyünk a városba B.-vel, tegnap pl. IKEÁban voltunk. Szerencsére csak 3 vonatmegállónyira van a belvárostól, jól lehet oda tömegközlekedni, csak épp ha leszállok a vonatról, akkor nem lehet máshogy a bejárathoz gyalogolni, mint a kocsiúton, merthogy járda az nincs. Itt szerintem csak a magyarok járnak gyalog vásárolni. A kínálat egyébként ugyan az, mi most egy kis asztalt szeretnék venni, ez lenne a fő eleme a kialakítandó dolgozószobánknak. Bár nem tudom ki fog ott dolgozni, de olyan jól hangzik... Kicsit kényelmesebb lesz majd a laptopozás, mint most a földön / ágyon ülve.

A pókokból most már nagyon elegem van! 2 nap alatt 3 brutál méretű pók járt a közelemben. Vagyis én jártam az ő közelükben, de akkor is!!! Tegnap este a mosókonyhában próbált eliszkolni egy kaszás, de utolérte a halál. Onnan kimentem teregetni a kertbe, a sas szememmel egyből kiszűrtam a száraz füvön egy jó izmos 2 cm átmérőjű hassal rendelkező szőrmókot. Azt hittem kiszaladok a világból. Ha az megjelenik a házban, hazamegyek. Azért még ne kezdjetek nekem repjegyre gyűjteni, csak annyit kérek, mindenki tegyen félre a havi fizujából egy 500-ast, for any cases... A harmadik fantasztikus élményem a mai hazavonatozásomkor volt, amikor a vonat padlószőnyegén rohangált a tegnapi testvére. Ez 3 mm-rel kisebb volt és fekete. Rámászott a mellettem álló csávó cipőjére, majd onnan fel egészen a csípőjéig a nadrágjába kapaszkodva. Wááááá, mi van, ha engem talál meg a következő?????!!!!!

Ez Ausztrália, mondja B., de látom én rajta, hogy ő is retteg! :)

Szóval ki akar kijönni meglátogatni?? ;)